A Zichy Kastélyban

(Bahia - CDB 048; CD / 1998)
A te értékelésed: Semmi Átlag: 5 (2 votes)

Balaton:
Víg Mihály - ének, gitár
Hunyadi Károly - basszusgitár
Dénes József - gitár
Másik János - billentyűs hangszerek
Magyar Péter - dob
 
Európa Kiadó:
Menyhárt Jenő - ének, gitár
Kiss Llászló - basszusgitár, ének, casio
Dénes József - gitár
Magyar Péter - dob
Másik János - billentyűs hangszerek
Tóth Zoltán - gitár, basszusgitár
Vető János - ütőshangszerek, trombita, ének
Kamondy Ágnes - vokál
Molnár Ildikó - vokál


A koncert 1986 június 10.-én volt a Zichy kastélyban. A felvételeket az ARTPOOL készítette, egy kazettás magnóval.
Konferanszié: Kozma György
Hangmérnök: Jánosi Győző
Utómunkálatok: Farkas László
Borító: Kirschner Péter, az eredeti koncertplakát felhasználásával.
Producer: Bognár Attila, Mesterházy Ernő
Produkciós vezető: Földesi Géza
Köszönet Szőnyei Tamásnak és az ARTPOOL-nak.

Levert vagy, megnyerő
Barna vagy szőke nő
Barna vagy szőke nő
Honnan kerül elő
Minden pillanatban
Mindig más alakban
Mindig azt szeretnéd
Ha mindig más helyen lehetnél
Vissza-hozzád visz
Odarepülök - ha lehet -
Veled maradok
Jó veled
Extatikus - fantasztikus
Nagyon szerény - gyönyörű lény
A földtől az - oly messze még
Égig ér - még elér
Minden pillanatban
Mindig más alakban
Mindig azt szeretnéd
Ha mindig más helyen lehetnél
Vissza-hozzád visz
Odarepülök - ha lehet -
Veled maradok
Jó veled


Gyönyörű autók, gyönyörű nők,
éjszakai dühöngők,
egy halvány, utolsó emlék:
megfogtam egy pincérnő mellét
ez szerelem és nem szeretet,
én úgy járok haza, mint a kísértetek
to be or not to be, that is the question,
I can get no satisfaction
ki az az everybody és hova come on?
én maradok hús a csontjaimon,
egy őrület fogságában
a buja pesti éjszakában
elmondom az imát és bedobom a vitaminokat
az igazi élet nagy kaland
a sok jóból jó sokat!
Ez az éjszaka sosem ér véget,
gyönyörű vagy és én szeretlek téged!
Nem tudom, mi kényszerít erre,
de az enyém leszel most néhány percre!
Üvöltök a telefonba a telefonba, a telefonba
és azt üvöltöm, hogy gyere gyorsan!
hogy gyere gyorsan! gyorsan gyere!
Te úgy vagy Te, ahogy én vagyok én,
mi egyformák vagyunk nagyjából,
A helyzetnek nincs semmi oka,
hogy megváltozzon magától.
Pokol éjfél után,
ha valaki, akkor Te igazán
az a lány vagy, aki kell nekem,
kezedbe adom az életem!
Küldj egy jelet lentről!
Küldj egy jelet lentről!
Küldj egy jelet lentről
felfelé!
... egy jelet lentről...
felfelé!

Én nem tudom, hogy hol a határ,
és szeretem azt is, ha valami fáj!
Mért lennék jó, mért lennék kedves,
én vagyok az áldozat, én vagyok a tettes!
Itt vagyok és elmegyek,
és semmit se adok csak elveszek.
Egy darab jövőt, egy darab jelent,
hagyd, hogy elveszítsem a fejem!
A Nap kihülőben, én Veled
élvezem az életet,
most ne menj el, ne menj el,
maradj velem ma éjjel!

Küldj egy jelet lentről!
Küldj egy jelet lentről!
Küldj egy jelet lentről
felfelé!
... egy jelet lentről...
felfelé!

Te vagy a szerelmem
a Földön és az egekben!
Te vagy a szerelmem
a Földön és az egekben!
Te vagy a szerelmem
a Földön és az egekben!
Te vagy a szerelmem
a Földön és az egekben!

Küldj egy jelet lentről!
Küldj egy jelet lentről!
Küldj egy jelet lentről
felfelé!
... egy jelet lentről...
felfelé!


Athéni szél és spártai eső,
Ülünk a tűznél, én meg az idő,
Az éneklés évei lassan elmúlnak,
A nagyra nőtt lelkek a pincékbe bújnak.

Európa kiadó, Európa kiadó,
Európa kiadó, Európa kiadó...

Megrémülök a hangomtól,
El fogok tűnni a rock and rollból,
Olyan már mint egy menekülttábor,
Mindenki itt van, aki nem elég bátor.

Európa kiadó, Európa kiadó,
Európa kiadó, Európa kiadó...

A jövő idő merénylete,
A tinédzserek vad élete,
Megszülettél, védd meg magad,
Temesd el a halottakat!

Európa kiadó, Európa kiadó,
Európa kiadó, Európa kiadó...

A hírnök jön, és integet,
Hírek már rég nincsenek,
Rég nem háború, rég nem béke,
Felizzik a vágy villamosszéke...

Európa kiadó, Európa kiadó,
Európa kiadó, Európa kiadó...


Ha elmegy majd egy napon,
Én kiugrom az ablakon,
De ha itt marad, megőrülök,
Zárt osztályra kerülök,
A szabadságról fecseg,
De én a rabszolgája leszek,
Finom kis kínok, puha börtön,
Nem lehet mindig megmenekülnöm...

Vonzóbb, mint valaha,
Szép és megszelídíthetetlen,
Gyalázatos éjszaka,
Senki se véd meg önmagam ellen,
Keringek, bolyongok,
Szeretni fog, amíg belehalok,
De a dolgok ott kezdődnek el,
Ott kezdődik el, ami kell...

Toporzékolok a vágytól,
Megszerezni meg tudom,
Toporzékolok a vágytól,
De megtartani nem bírom!

Zűrzavar és borzalom,
Vele lenni jó nagyon,
És ha bárhol máshol lehetnék,
Én akkor is vele maradnék,
Megidéz egy szellemet,
Amit megfékezni nem lehet,
Gyönyörű szép, kozmikus kék szemek,
Meg lehet még az, ami elveszett...

Toporzékolok a vágytól,
Megszerezni meg tudom,
Toporzékolok a vágytól,
De megtartani nem bírom!

Ostoba helyzet,
Váratlanul leterít,
Én nem mondok le róla,
Kigyó-kígyó-kigyógyít,
Újra kezdem,
Mindig az a vége,
Mert jobb, mint amilyennek
Lennie kéne...

Ha elmegy majd egy napon,
Én kiugrom az ablakon,
De ha itt marad, megőrülök,
Zárt osztályra kerülök,
A szabadságról fecseg,
De én a rabszolgája leszek,
Finom kis kínok, puha börtön,
Nem lehet mindig megmenekülnöm.


És kész,
kész a kép,
fényárban úszik a szem.

Szép,
milyen szép,
pedig rég vak már, azt hiszem.

Ha lát is, csak sötétet lát,
napfényben csillogó éjszakát,
fényárban úszó sötétet lát, ha lát...

Egy hang,
hal hang,
szavakban fürdik a száj.

És még,
még elég,
hogy beszél, mert szólni muszáj.

Gyönyörű szavakban hallgatja el,
amit jelentenie kell,
és ha kell, ott hallgat el, ahol kell...


Feljövök érted a város alól,
Jami-jami, konzumterror,
Lágy összeomlás, gyilkos finis,
Én jól vagyok és jól vagy te is,
Egy kicsit félek, ordít rólam,
De ilyen boldog még sosem voltam,
Lefele menjek vagy felfele?!
Nekem minden egyformán popzene...

Én tudom, hogy mi az a bűn,
És te is tudod igazán jól,
Fesd ki magad és légy az enyém
Ma éjjel istenigazából!
Minden a régi, mohón élni,
A halálig, a halálig, bébi,
Mi az, hogy na?! Mi az, hogy ne?!
Nekem minden egyformán popzene...

A világ olyan valószínűtlen,
Az álom én vagyok,
Olyan jövőkbe nézek,
Amiket sosem láthatok,
Nem vagyok a rabja, csak egy darabja,
Agyamban az élet programja,
Élni és visszaélni vele,
Nekem minden egyformán POPZENE...

Felkelek és kezdem újra,
Éli az életét, aki tudja,
Nevetve és remegve,
Egyetlen egyszer, örökre,
A tizedik bolygó, a harmadik nem,
A hetedik érzék, a harmadik szem,
(Felnézek az egekre)
Nekem minden egyformán popzene...


Hoztam egy fényképezőgépet, mert
ez a szám egy fényképről szól.
Újhold van.

Te most egy szalagot hallgatsz.
Én egy szobában vagyok.
Neked ismerős ez az élmény,
Nekem a mostani másság.

Hol van a tegnapi fénykép?
Ott van egy ridikül mélyén.
Hol van a tegnapi fénykép?
Ott van egy kisolló mellett.

Látod, a csillagok égnek.
Nem hallod? Neked beszélek.
Itt vagyok, pedig a lélek
Valahol máshol kísért.

Este, ha lemész a bárba,
Reggel, ha bebújsz az ágyba,
Délben, ha csönget a postás,
Úgy érzed, hogy mindjárt más.

Témának tré ez a téma.
Alhatnál nálam is néha.
Tudod, kihozod belőlem a szenvedélyt,
Pedig nem kaptam rád engedélyt.


Én nem bírom fékezni magam,
Én hős akarok lenni,
Én nem bírom fékezni magam,
Nekem nem kell helyette semmi!

Egy igazi hős, egy igazi hős,
Egy igazi hős, egy igazi hős,
Egy igazi hős, egy igazi hős,
Egy igazi hős, egy igazi hős

Morális akarok lenni, akár egy gép,
Első osztályú vidéki srác,
Fiatal, egészséges és szép,
Olyan, amilyet csak a moziban látsz...

Egy igazi hős, egy igazi hős,
Egy igazi hős, egy igazi hős,
Egy igazi hős, egy igazi hős,
Egy igazi hős, egy igazi hős

Se múltam, se jövőm, se pénzem,
De nem vesztem el soha a fejem,
Bűn és szégyen kéz a kézben,
Keresem az emberem...

Egy igazi hős, egy igazi hős,
Egy igazi hős, egy igazi hős,
Egy igazi hős, egy igazi hős,
Egy igazi hős, a kurva életbe egy igazi hős

Mintha a világ csak néhány hangra várna,
Zene szól a süllyedő városból,
Piszkos kis történet, majd valaki kiássa
Egy gyilkos tréfa volt csak a rock and roll.

Egy igazi hős, egy igazi hős,
Egy igazi hős, egy igazi hős,
Egy igazi hős, egy igazi hős,
Egy igazi hős, a kurva életbe egy igazi hős


Jó lesz nekünk, jó lesz nekünk,
A súlytalanságban szeretkezünk,
Idegen ködökbe utazgatunk,
És ha ott jobb, ott maradunk.
Jó lesz nekünk, jó lesz nekünk,
Hogyha intelligens gépek leszünk,
Véget ér majd a történelem,
Egy hosszú pillanat lesz a végtelen.

Jó lesz nekünk, jó lesz nekünk,
Egy palackba zárjuk a szellemünk,
És örülök neki, hogy itt lehetek,
Mert itt tervezik az isteneket.
Jó lesz nekünk, jó lesz nekünk,
Csak előbb lágyan tönkremegyünk,
Te se engem, én se téged,
Minket már a bűn se véd meg.

Jó lesz nekünk, jó lesz nekünk,
Űrhajósból űrhajó leszünk,
Egy kalandot őriz a formalin,
Túl a hús törékeny szobrain.
Jó lesz nekünk, jó lesz nekünk,
Lesz végtelen sok égitestünk,
Feltárul minden titkos világ,
Felébred az álom, és mi alszunk tovább.


Semmit se adhattál,
Semmit se kérhettem.
Ebben az életben,
Semmi se véletlen.

Túl sok az idő,
Megtörtént velünk.
Hát kellett ez nekünk?
Hát kellett ez nekünk?

Tapogatlak a homályban,
nem bízhatunk a csodákban.
Az igazi szerelemben nem hiszek,
A mocskos szerelem nem éri meg.

Refr.:
Ujjlenyomatok a szívemen.
Visszaadnám szívesen.
Halálos csók az arcomon,
daganatok a hangomon.
Kórokozók a vérképben
Nem vagyok a térképen.

Itt a tavasz és a fű kinő.
,de nem sokat segít a jó idő.
Szerelmem írtam neked egy lapot,
Hogy soha nem akartam az lenni aki vagyok.

Még egy, még egy ,még egy, még egy tánc. (tánc)
Dobáld a tested, ez tánc!(tánc)
A régi módon ez tánc!
Fékezd magad, ez tánc!
A foglyod vagyok.

Még egy, még egy ,még egy, még egy tánc. (tánc)
Dobáld a tested, ez tánc!(tánc)
A régi módon ez tánc!
Fékezd magad, ez tánc!
A foglyod vagyok.

Legyél most annyi, amennyi kell.
A romlottságod nem érdekel!
Izgass fel, és élvezz velem
Nyugtass meg, és végezz velem!


Elszakadt a film,
de tényleg: a vásznon
lassan ég a kép.
Nem táj, nem test, nem épület,
hanem az ég,
maga a kék ég.

Egy randevú - magunkon kívül -
észrevétlen átváltozás.
Deja vu, a jelen emléke,
egy elképesztő nagy varázs!

Elmentek a fiúk,
de itt maradt az idő.
Rövid kis pihenő a zűrzavarban.

A Föld fehér fényben ég,
a szívünkben savak.
Fokozhatatlan már a pillanat.

A pillanat, ahogy a repülő árnyéka
átsuhan arcodon,
de mi csak dolgozunk, fázunk,
és fáradtnak látszunk:
sok jéghegy a Keleti sarkon.

Én tér-a-térben sétálgatok
a testemmel minden éjjel,
és a csillagokra lövöldözök
a szemembe sűrített fénnyel


Tudom, hogy tudod, elmúlik
egy kicsit rossz most, de elmúlik
meg a mindig más is elmúlik
és a nagyon rossz is elmúlik
meg a nagyon jó is elmúlik
egyszer szörnyen, egyszer jól
és ez így, ez így van jól
olyan jó ez a szenvedés
olyan felemelő az egész
olyan szörnyen érzem magam
olyan szörnyen, szörnyen jól

Elmúlik, meggyógyít
Elmúlik, meggyógyít

Tudom, hogy tudod, elmúlik
egy kicsit rossz most, de elmúlik
meg a mindig más is elmúlik
és a nagyon rossz is elmúlik
meg a nagyon jó is elmúlik
egyszer szörnyen, egyszer jól
és ez így, ez így van jól
olyan jó ez a szenvedés
olyan felemelő az egész
olyan szörnyen érzem magam
olyan szörnyen, szörnyen jól


Súlytalan tonnák
Egy álom az éjjel
Az egek meghasadtak
Az idők leteltével
Vak erők között
Megdermedt árnyak
Csillagtemetők
Időn túli tájak

Minden eltörölve
Mindörökre
Tajtékzó erők
Szálltak a Földre

Elhagyott templomok
Végül is
Miképp a Földön
Azon kívül is
Az utolsó álom
A végső utazás
Időtlen idők
Örök zuhanás

Minden eltörölve
Mindörökre
Tajtékzó erők
Szálltak a Földre

Mélységes éj
Üvöltő szelek
Valahol messze
A világ felett
Utolsó utáni
Pillanatok
Az égen sorban
Kihunynak a csillagok

Minden eltörölve
Mindörökre
Tajtékzó erők
Szálltak a Földre


Kísértetek az idők mélyén,
Hiányzó láncszemek,
Utcára néző ablakokban
Utcára néző emberek,
Valami végleg megváltozik,
Összeomlik hangtalanul,
Ami van és ami nincs,
Nem vész el, csak átalakul.

Ez a város egy távoli bolygó,
Itt élni nem rossz és itt élni nem jó,
Osztályon felüli elmeosztály,
A félelem bére csak ennyi,
A legjobból a legtöbb kell,
De ez is jobb, mint a semmi.

Az értelmes gépek hajnalán,
Átmenetelek az életemen,
Évmilliók jönnek az ember után,
Rohadt érzés, de én szeretem,
Ezer úton egyfelé,
Szomorú este vár a bárban,
Harmadik típusú találkozások,
Idegenek az éjszakában.

Ez a város egy távoli bolygó,
Itt élni nem rossz és itt élni nem jó,
Osztályon felüli elmeosztály,
A félelem bére csak ennyi,
A legjobból a legtöbb kell,
De ez is jobb, mint a semmi.

Itt az ideje új kalandoknak,
Semmi nem történik újra,
A gépek elbarangolnak,
A képzelet határain túlra,
Kezdetét veszi a lehetetlen,
Valami, amit még nem ismerünk,
Az idők végtelen szakadéka fölött
Különös holnapra ébredünk...

Ez a város egy távoli bolygó,
Itt élni nem rossz és itt élni nem jó,
Osztályon felüli elmeosztály,
A félelem bére csak ennyi,
A legjobból a legtöbb kell,
De ez is jobb, mint a semmi.


Korbácsolj fel! Kényeztess el!
Jöjjön, aminek jönnie kell,
Ami most van, elmúlt rég,
Rombold le lágyan az emlékét,
Alattunk morajlik a város
Kicsi és jelentéktelen,
Nem tudom, hogy mire várok,
De ha meglátom, felismerem.

Romolj meg, ostromolj meg,
Szelíden, szépen és halkan,
Romolj meg, ostromolj meg,
Nagyon durván és nagyon lassan...

Mohón élni a szakadék szélén,
Kezdjük a végén! Kezdjük a végén!
Okos szájak edzett szívek,
Mindenki hisz valakinek.

Romolj meg, ostromolj meg,
Szelíden, szépen és halkan,
Romolj meg, ostromolj meg,
Nagyon durván és nagyon lassan...

Választani túl késő,
Már semmire nincs idő
A jövő előttünk romokban hever,
És ha nem akarjuk, nem jön el,
Van aki félig és van aki végig,
Jól tudom, ez nem álom,
Van aki félig és van aki végig,
Annyi életem van, ahány halálom...

Romolj meg, ostromolj meg,
Szelíden, szépen és halkan,
Romolj meg, ostromolj meg,
Nagyon durván és nagyon lassan...


Helló baby, te nyomorult állat!
Soha nem akartam különbet nálad!
Elállom az utad és megszerezlek!
Hihetetlen, hogy nem szeretlek!

Nem szeretlek, nem szeretlek,
de hogyha eltűnsz, megkereslek!
Baby baby, te nyomorult állat!
Soha nem akartam különbet nálad!

Mocskos idők, szeretned kéne,
a jövő itt van és sose lesz vége!
Mocskos idők a sarokba bújva!
Helló baby, kezdjük újra!

Helló baby, én azt hiszem baj van!
Szúrj belém egy utolsót halkan!
Ugrálni akarok, vadul ugrálni,
a nyomorult mennyeket akarom látni!

Népszerűtlen szerelem,
sokan vagyunk kevesen!
Baby baby, újra nálam,
már nem ember, még nem állat!

Mocskos idők, szeretned kéne,
a jövő itt van és sose lesz vége!
Mocskos idők a sarokba bújva!
Bárhogy is volt kezdjük újra!

Egy hely, örökzöld álmaimban.
Egy hely, a titkos életemben.
A nővéred öreg, a húgod meg gyerek,
de nem ezért van, hogy hozzád megyek!

De ha úgy akarja a szervezetem ,
soha többé nem vagy senki nekem!
Baby baby felmegyek hozzád,
ugyanaz a város, de mégse ugyanaz az ország!

Mocskos idők, szeretned kéne,
a jövő itt van és sose lesz vége!
Mocskos idők a sarokba bújva!
Mocskos idők, kezdjük újra!