Itt kísértünk - Love '92

(EMI/QUINT - QUI906019; CD / 1993)
A te értékelésed: Semmi Átlag: 5 (2 votes)

Menyhárt Jenő: (igazgató) ének, gitár
Kiss Llászló: bass, ének, vokál
Magyar Péter: dobok, ütőshangszerek, vokál
Kirschner Péter: gitár, vokál
Másik János: (független együttműködő) vokál, billentyűs hangszerek, bass, ütőshangszerek
Peter Ogi: vokál


Producer: Peter Ogi
Cooproducerek: Menyhárt Jenő, Másik János
Felvételek: Főnix Stúdió
Hangmérnök: Jánosi Béla, Peter Ogi
Keverés: Peter Ogi
Asszisztens: Digo
Borító: Hecker Péter, készült a Wonderland Studio-ban
Titkár: Bajnóczi Attila

(Menyhárt Jenő)

tűzijáték a tengerparton
ismeretlen távoli kis kikötő
fenn az egek lángba borulnak
és halkan megcsörren egy karkötő

örökké elmegyünk pedig sehol se várnak ránk
és mindig csak képeket hagyunk magunk után
az utcán patkányok rohannak
ez a pillanat örökké tart majd
vaku villan gyönyörű vagy
kezedben olvadó fagylalt
olvadó fagylalt

egy zenekar játszik a teraszon
a holdfény megtörik a hullámokon
az éjszaka forró perzselő
elolthatatlan mint egy égő olajmező

nem tudom mi ez pedig látom
ez nem valóság de nem is álom
egyre nagyobb ez a város de fel sose épül
és eltűnik végül feltűnés nélkül


(Menyhárt Jenő-Peter Ogi / Menyhárt Jenő)

halk zene visszafogott hangulat
az órámra nézek épp éjfélt mutat
itt ülök egy bárban ő itt ül velem szembe
olyan vonzó és olyan idegen

ragyog és sugárzik finom és magabiztos
a szépsége titkos de beavat ahogy rám nevet
nem tudom ki ő és mit mondjak neki
a szavak néha semmit nem jelentenek

de ha ő nem bánja én nem bánom
és lenn az utcán megvárom

ugyanaz a csillag ugyanaz a bolygó
ugyanaz a város és ugyanaz a bár
az éjszaka előttem és nincs mit vesztenem
ő éppen itt és engem éppen itt talált

ragyog és sugárzik finom és magabiztos
a szépsége titkos de beavat ahogy rám nevet
nem tudom ki ő és mit mondjak neki
a szavak néha semmit nem jelentenek

de ha ő nem bánja én nem bánom
és lenn az utcán megvárom
ha ő nem bánja én nem bánom...


(Európa Kiadó / Kiss Llászló)

öntudat és bűntudat és műkönny és művér de rengeteg
ó Istenem nézd ahogy pénzt zabál a sok életre éhes kis szörnyeteg
a hős beindul a szűz szétszakad és egy őrjöngő viharra gondol
így játszik a csenddel ami már szinte tombol
amilyen bűnös annyira ostoba visszataszító tiszta kosz
amilyen szent olyan sivár megint a morál megint a halál

ez csak egy este gyémántba metszve
és te csak nézed hogy múlik el
ez csak egy éjjel és épp most törik
ezer darabra szét

és mint hat döglégy egy süket szobában zümmög halotti dalt az élet
és te megölnéd de tudod jól hogy ez az egyetlen ami ébren tart
és csak bámulod a távlatokat amit a sarokba szőttek a pókok
és álmodoznál de tudod előre hogy egyáltalán nem félsz majd
ha az álomalagútban szembe jön és belevilágít a szemedbe
és te a gázra és a fékre egyszerre lépsz és azt suttogod hogy "miért ne"

ez csak egy este gyémántba metszve
és te csak nézed hogy múlik el
ez csak egy éjjel és épp most törik
ezer darabra szét


(Menyhárt Jenő)

leköpöm a cipôm s kifényesítem
aztán a bárba lemegyek
négykézláb rohanok majd utána
és a lábai elé heverek

miért rossz amikor elhagy
és miért jó ha átölel
mért örökre elérhetetlen
amikor itt van egész közel
vonzereje biztos tudatában
szelíd derűs és gyengéd
azt mondja szeret de tudod hogy gyűlöl
ahogy az erős gyűlöli a gyengét

néha olyan egyszerű
de vigyázz akkor is ismerd fel
amikor éppen rövid szoknyát
és piros kardigánt visel

vigyázz ha angyal
vigyázz ha angyal
vigyázz ha átölel a szárnyaival
vigyázz ha angyal
vigyázz ha angyal
eltalál finom kis nyilaival
vigyázz


(Menyhárt Jenő)

lila rúzs
vér és hús
táncolunk és pezsgőt iszunk
egy élet kell amit érdemes élni
egy fájdalom amihez ragaszkodunk

egy pillantással kezdődik el
és az őrületben ér véget
egy nap majd felveszek egy fekete öltönyt
és elveszlek téged

ugyanarra vágyok és ugyanattól félek
és nem tudom mit látok ha a szemeidbe nézek
jó veled végül is ennyi
ma felemelsz holnap tönkre fogsz tenni

egy pillantással kezdődik el
és az őrületben ér véget
egy nap majd felveszek egy fekete öltönyt
és elveszlek téged

nem érdekel semmi csak téged akarlak
és nem fogok senkivel osztozkodni rajtad
te vagy nekem az egyetlen nő
akivel az élet elviselhető

te vagy akit akarok
mert nélküled elvadulok
a tied akarok lenni bébi
a tied akarok lenni
a tied akarok lenni
a tied


(Peter Ogi / Menyhárt Jenő)

azt hiszed hogy adnak amikor éppen elveszik
nem neked adják el a dolgokat hanem téged adnak el nekik
reklámháború bomba nők gyönyörű áldozatok – sajnálom
de én nem fogom senki arcát viselni a ruhámon
és nem tudom hogy jön el a holnap nem tudom mi az ami várni fog
de ha húsz év múlva a tükörbe nézek nem őket akarom látni ott
pedig azt akarják azt akarják azt akarják hogy azt akard
azt akarják azt akarják hogy azt akard
gátlástalanul örökké rád rontanak
hamis próféták és igazságokat mondanak
te is mondhatsz bármit de senki nem figyel rád
mert valaki más mondja meg hogy milyen a világ
hát persze hogy gyönyörű hát persze hogy kegyetlen
hát persze hogy gyönyörű hát persze hogy kegyetlen
hát persze hogy gyönyörű hát persze hogy kegyetlen
hát persze hogy gyönyörű hát persze hogy kegyetlen

köcsög mint a turha
a sok bazmeg és a kurva
bárkultúra szombat este
egy fogatlan Brigitte Bardot
egy bárpultnál állva
a végzet asszonyát játssza
az időtlen éjszakában egy részeg üvölt ó mamy blue
és egy vérvörös műanyag bárszéken egy semmibe meredő csaj
teleálmodja az éjszakát nyomorult kis álmaival
láthatatlan szárnyain elrepül máshova
és ragaszkodik egy élményhez amit nem élt át soha
a jövő itt hever előttünk
ott meg egy fa amiről lejöttünk
hogy jobb legyen mindig csak bűntudat
mindig csak bűntudat
amikor a legjobb akkor fog tönkretenni
mindenki bűnös
mindenki bűnös
mindenki bűnös akar lenni
kis szentek mögé bújva
mocskos mosollyal ránk nevet
tudom hogy lesz a szépből csúnya
édes kis szörnyeteg
nincs élet a halál előtt
még emlékszünk a múltra
már sejtjük a jövőt
még el se kezdődött és máris véget ért
és mi itt kísértünk egymás kísérteteiként
ez egy koszos kis üzlet én most ide bemegyek
és az utolsó pénzemen veszek egy napszemüveget
én nem tudom hogy ez mennyit ér fogalmam sincsen
de hogyha semmid nincsen egy napszemüveg lesz minden
lesz ami lesz
lesz ami lesz
lesz ami lesz
lesz ami lesz
lesz ami lesz


(Menyhárt Jenő-Peter Ogi / Menyhárt Jenő)

nincs túl sok időd gyorsnak kell lenned
az amit itt látsz az már csak a múlt
nem bízhatsz többé az emlékeidben
a jövő sem az már mint ami volt
az események tovasuhannak
mint a mozivásznon egymás után gyorsan
sietned kell ha még látni akarsz
valamit abból ami most van

szilikon dzsungel gépdobok szólnak
színes neonok fényei villóznak
egy kislány az utcán cigánykereket hány
és a járókelők aprópénzt dobnak
arcok tömege tömegek arca
mindenütt ismerős idegenek
évszámok és tények ismétlődések
minél többször annál valószínűtlenebb

minden más minden másodpercben
bármi bármikor megtörténhet
minden más minden másodpercben
ahány pillanat annyi világ
egy bőrönddel a kezedben
megérkezel valahová
ez az éjszaka nem tart örökké
ez az éjszaka nem tart már soká
futsz valahová vagy rohansz valahonnan
egyedül egy idegen városban
egy gigantikus vízió
pereg előtted az időnél gyorsabban

ami az időnél gyorsabban halad
az mindörökre a jövőben marad
az időnél gyorsabban
az időnél gyorsabban


(Menyhárt Jenő)

a hajnal derengő fényei
hazafelé kihalt az utca
az éjszaka lassan véget ér
és valahol máshol kezdődik újra

semmiben keringő salak a Föld
a néma csillagok között
hallod ahogy éjszaka sikítok
hallod ahogy elnyeli a csend
a csend
a csend